Imádságot írni...

Én is szoktam imádságot írni-magamnak ha padlón vagyok...
...vagy ha megkérnek rá mert valakinek valami testi-lelki baja problémája van...
...akkor nekik is...

Ezek főleg pozitív megerősítések, idézetek vagy az adott helyzettel kapcsolatos mondatok...

De ez amit tegnap találtam a http://www.gazdagnok.hu/ oldalon az aztán az igazi !!!!

...próbálom a videót is idevarázsolni... hogy "eszméletlen technikai fejlődésemnek" is tanúi legyetek...mert hogy van amikor sikerül, van amikor nem...:))

...hát nem sikerült...úgyhogy berakom a linkjét...:))
http://www.youtube.com/watch?v=C4ua7S05uzA

Igazi lélekmelegítő !!!

Szegények vagy gazdagok ?

Ma kaptam e-mailben.

Szeretettel adom tovább...

Elgondolkodtató...

Egyszer egy jól kereső apa úgy döntött, hogy elviszi vidékre 7 éves
kisfiát azzal a céllal, hogy megmutassa neki, milyen szegény emberek is
vannak, és hogy a gyermek meglássa a dolgok értékét, és felfogja azt,
hogy milyen szerencsés családban él.

Egy egyszerű falusi család házában szálltak meg, ahol egy napot és egy
éjszakát töltöttek. Amikor a vidéki út végén tartottak, az apa
megkérdezte fiát.

-Nos, mit gondolsz erről az útról?
-Nagyon jó volt apa!
-Láttad, hogy némelyek milyen szükségben és szegénységben élnek?
-Igen.
-És mit láttál meg mindebből?
-Azt, Apa, hogy nekünk egy kutyánk van, nekik négy. Nekünk egy medencénk
van otthon, ők meg egy tó partján laknak. A mi kertünket lámpák
árasztják el fénnyel, az övékére pedig csillagok világítanak. A mi
udvarunk a kerítésig tart, az övéké addig amíg a szem ellát. És végül
láttam, hogy nekik van idejük beszélgetni egymással, és hogy boldog
családként élnek. Te viszont, és Anyu egész nap dolgoztok, és alig
látlak titeket.

Az apa csak fogta a kormányt, vezetett csöndben, mire a kisfiú hozzátette:
-Köszönöm Apa, hogy megmutattad, hogy milyen gazdagok is lehetnénk

Meghalt egy nő...1.

Nem is olyan messze tőlünk, májusban meghalt egy nő.
A férje rendszeresen verte, többször volt kórházban töréssel, zúzódásokkal, ájulással.
Két gyereket hagyott maga után.
A sírfeliratán ez van: Emléke szívünkben örökké él.

Kérdezem én:
-milyen emlékek élnek róla, ha senki-de-senki nem védte meg a hosszú évek alatt az alkoholtól őrjöngő, dühöngőtől?
-ha senki nem fogadta be addig amíg új életet kezd, amíg talpra áll?
-ha senki nem jelentette fel a férjet, ha már ő nem merte?

A pletykák szerint évente-kétévente kórházban volt...
...ha csak a fele, vagy a negyede igaz ennek...akkor is rettenetes !!

Miért van az, hogy a nők egy része nem mer változtatni, elköltözni, elmenekülni, új életet kezdeni...
Miért lehet olyan szinten terrorizálni, félelemben tartani őket, hogy meg sem próbálják...
Miért van az, hogy akik elmennek, elszöknek, azok közül sokan visszamennek, mert elhiszik, hogy többet soha nem történik meg velük...

..Aztán még is...

-Elhiszik, mert elakarják hinni, hogy a férjük megváltozhat, megjavulhat ha már egyszer megígérte??
-Miért gondolják azt, hogy a férjük nélkül egy senkik, egyedül vagy gyerekekkel a pasi pénze nélkül nem boldogulnak??
-Miért szégyenlenek segítséget kérni?-akár a rendőrség, a gyermekvédelem, a rokonok, szomszédok vagy a barátok segítségét ?

Nem tudom a választ...mert mindenki válasza más...
-már gyerekkorban is verték... hozzá van szokva...
-belé nevelték, hogy a férje-ura és parancsolója lesz és mindent el kell tűrni neki...
-a félelem, hogy nem tudja a férj fizetése nélkül eltartani magát és a gyerekeket...
-a szégyen, hogy kiderül az hogy eddig mindenkinek azt hazudták - ők az álompár...és senki nem fog egy hazug embernek mentőövet nyújtani...
-a többi pasi mind ilyen...ezt legalább ismerik...


Ezer válasz van...és sok ezer megvert nő...
A HVG szerint a nők a negyvenedik !!!! verés után kérnek csak segítséget...és hatból !!!! 1 nő a családi erőszak áldozata....http://hvg.hu/egeszseg/20081124_nok_elleni_eroszak/page2.aspx

Hát...testileg, lelkileg, szellemileg...igencsak elnyomásban vagyunk...ezek szerint...

A Pálfalva.hu teszi fel a kérdést:- mikortól és meddig lehet magánügy az erőszak ?
- vajon szeretnénk-e, hogy mások visszaéljenek a mi gyengeségeinkkel?
http://palfalva.hu/csaladeroszak.htm

hasznos oldalak a teljesség igénye nélkül:
http://www.tegyelmagadert.hu/Stressz-szorongas.html
http://www.lelkititkaink.hu/kinal.html

folyt.köv....

Elvárások nélkül - szabad vagy.
Budha

A halálfélelemtől az önállóságig

Amikor a nőgyógyász azt mondta: el kell menni mintavételre, megszúrják és kész...aztán majd okosabbak leszünk...hogy mik ezek a csomók...addig meg felesleges aggódni...

Úgyhogy nem aggódtam-se előtte sem utána-hanem egyenesen rettegtem...

Anyut egy hete temettük...
A férjemmel hol beszéltünk-hol nem...
Apám elkezdett inni-sírva üvöltve hibáztatott, vagy éppen könyörgött, hogy költözzek oda...

Tehát nem aggódtam...hiszen gondolkodni sem tudtam...sírni sem...beszélgetni sem senkivel...
...azt hittem meg fogok halni...

Ekkor találkoztam Gidával a kórházban...
(http://www.hosnok.hu/a-no-aki-magyarorszagot-akarta-habzsolni/)

Az egyik mellét már levették (túlélte !) és most a másikban találtak csomót...
Mesélt az életéről...támaszt nyújtott...beszéltetett...

Egy hetet kellett várni az eredményre...
...micsoda egy hét volt...!...?
...vendéglátóztam-nevettem, hogy ne lássák...
...nem beszéltem senkivel róla, hogy ne tudják...

...megőszültem egy hét alatt...
...mire megjött az eredmény, hogy: "nem halálos, csak az egyik csomót ki kell venni"... agyilag padlón voltam...

Lelki szemeimmel láttam a fiamat egyedül árván felnőni...a sírfeliratomon gondolkodtam (ez nem vicc)...magányosnak, elhagyatottnak éreztem magam és még mindig nem tudtam sírni...nem tudtam miért történik annyi bánat és szenvedés után EZ IS velem...

A kolléganőmnek, a barátnőmnek és Gidának mondtam csak el.
Persze mindenki vigasztalt...de valahogy nem tudtam megnyugodni...
...mi van ha altatásban meghalok...
...vagy arra ébredek hogy levették a mellem...mert mégiscsak találtak valami rosszindulatút...
...jajjjjj csak ez a félelem ne lenne...

Gidától vártam a segítséget...
...mert hát hiába volt az a rengeteg tanfolyam, a pozitív gondolkodás-akkor úgy éreztem, hogy egyedül nem bírom végigcsinálni...
...szinte ráakaszkodtam, telefonon vagy személyesen mindennap beszéltünk...és persze meg sem hallottam, hogy az ő mellébe rákos sejteket találtak...

Nagyon gazdag volt.
Nem is tudom mit vártam tőle valójában...
-talán egy pszi sebészhez vigyen el -aki fájdalom nélkül kiveszi...?
-adjon "százezreket" és én majd megoldom a problémámat-fájdalom és félelem nélkül...?
-vigyen magával és bejárom vele Magyarországot...?

Leültetett és azt mondta: fogom a kezed, itt leszek veled végig és mindig meghallgatlak...segítelek...de pénzt azt nem adok...
Gombákat vett nekem- shiitake-t, kombucha-t és ganoderma-t...
Megharagudtam...
nem értettem...
mást vártam-ez az igazság...

Légy tisztában a családoddal-mondta még...
...megsértődtem...elfordultam tőle...

Mikor anyósoméknak mondtam, hogy kórházba kell mennem és kivesznek egy csomót a mellemből azt mondták-vigyáznak a gyerekemre és rám is amíg teljesen fel nem gyógyulok, ellátnak, kiszolgálnak minket...

Amikor a férjemnek mondtam, azt mondta :legalább amíg kórházban vagy nyugodtan elmehetek pecázni több napra...

Apám pedig így reagált : nem adok neked egy fillért sem...mert ahogy látom előbb meghalsz mint én és sose kapom vissza...

...hát így lettem tisztában a családommal...
...és így tudtam csak értékelni Gidát...azt, hogy valaki ott van velem, meghallgat és a szavaival is segít...
...innentől vagyok ÖNÁLLÓ...

A kórház után 2 héttel kölcsönkértem egy autót, hogy a fiammal bejárjuk Balaton-felvidéket, elmenjünk a Kőtengerhez, megnézzük a pálos kolostorok romjait és körbe autózzuk a Balatont, megfürödjünk az összes szabad-strandon...

A bepakolás közben apósom megállított és azt mondta:
" a kisfiam azt mondta, hogy nem bírja tovább veled..
...és ha te nem költözöl el akkor ő költözik el...
...és én nem akarom, hogy a fiam elköltözzön...
...ezért egy hetet adok neked a költözésre! "

Nem igazán jutottam szóhoz...de aztán összekaptam magam...
-Jó, ha visszajövünk elköltözünk-mondtam és kivittem az utolsó csomagot...

...és úgy is lett...

anyu meghalt júniusban
engem műtöttek júliusban
elköltöztünk augusztusban
és szeptemberben a fiam már az albérletből indult iskolába
...2001-et írtunk...felnőtt lettem azon a nyáron...

Vajon más is eszét veszti a betegség, a bizonytalanság, a halálfélelem és az elvárások hálójában?

Hasmenés

Kicsikém 15 hónapos lett-Isten éltesse ! :)
5 hete megy a hasa :(

5 orvos látta--jön a foga-ezt mondják...-ne aggódjon anyuka...
...nem aggódom, mert eszik, iszik , vidám...csak éppen nem alszik...
...tehát én se alszom....

mindegy....

...az ötödik doki viszont megállapította, hogy fitymaszűkülete van...
....hihetetlen....

...tehát úgy gondolom, hogy majd a" fitymásdoki" megmondja.... mit adjak a hasmenésére....

...vagy nem... :)