A következő címkéjű bejegyzések mutatása: emlékek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: emlékek. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. december 15., kedd

Az első cikkem a Hősnők oldalán

A nő aki Magyarországot akarta habzsolni…

Történeteket gyűjtök. Ez az egyik kedvencem…

Kórházban találkoztunk. Mikor letettem a táskámat a váróban, rögtön odaköltözött mellém.

Ötven év körüli lehetett, de olyan volt mint egy „4 éves csicseriborsó”- be nem állt a szája.

Mondta: nem kell félni, itt minden orvos, nővér rendes…

Ezek itt mind „ reményt adó tanfolyamra” jártak…

Aztán mesélt, mesélt, mesélt…

Gidának becéznek. 10 éve vették le az egyik mellemet… akkor végig csináltam a kemoterápiától kezdve mindent. Sírtam, nyögtem de élni akartam- akkor volt 1 éves a kis unokám…

Nem magamért, Ő érte és a lányomért…

Magamért nem ment volna… (nem tartottam valami sokra magam)… de, az Ő kis csillagszeméért, az első lépéseiért, aztán az első szaváért éltem.

Kipróbáltam a természetes gyógymódokat, áttértem az egészséges táplálkozásra, megtanultam földsugárzást mérni, utánajártam Magyarország természeti kincseinek, gyógyvizeinek és megpróbáltam azoktól tanulni, akik az önértékelésemen javítani tudtak..

Aztán örököltem… nagyon-nagyon gazdag lettem egyik pillanatról a másikra.

Világkörüli útra vittem a családot., lakást, házat, nyaralót vettem a szeretteimnek és első szóra megadtam nekik mindent, amit megkívántak…

A férjem beteg lett… dugtam a pénzt az orvosoknak, vittem őt minden kezelésre, megvettem minden csodaszert, kivittem Amerikába, Ausztráliába, klinikákra, csodadoktorokhoz…

Mindhiába…

Ő meghalt, a lányom alkoholista lett…

Egyedül maradtam.

A nagy öndicséretek közepette (hogy én mindent megteszek, pénzt és önmagamat nem kímélve)- nem vettem észre, hogy csak az anyagiakat adom… önmagamat, szívemet, lelkemet, tapasztalataimat és az emberszeretetemet nem.

Az unokám engem hibáztat az anyja miatt, én meg magamat a családom elvesztése miatt.

Összeomlottam, belesüppedtem az önmarcangolásba és az önsajnálatba-a lányom és az unokám elfordulásába, visszautasításaiba.

Most újabb csomót találtak a másik mellemben- ülök és gondolkodom merre tovább…

Beszélgetek mindenkivel… nem akarok haza menni…

Egy újabb esélyt kaptam, hogy rendbe tegyem a saját és a családom életét.

Elkezdem használni amit 10 éve tanultam, de elhanyagoltam…

Mielőtt meghalok bejárom Magyarországot… elmegyek a Pilisbe a Balaton-felvidékre és minden pozitív földsugárzású helyre…

Ráülök minden kőre és eldöntöm, hogy jó-e nekem a testemben érzett rezgés…

Megeszek minden almát… megkóstolok minden vizet, ami itthon feltör az anyaföldből… megfürdök minden gyógyvízbe, ahol lehet… megiszok minden szörnyű ízű gyógyteát…

Odafigyelek arra, hogy mit érzek: milyen ízt, milyen nyugalmat, milyen önbizalmat és milyen szeretetet, mások és magam iránt…

Habzsolni fogom Magyarországot…

Most itt a váróteremben töltött órák után, hiszek abban, hogy azért születtünk ide, mert itt számunkra- a génállományunk számára- megvan minden a testi-lelki gyógyuláshoz.

Kibékült a családjával, segített az alkoholról leszokni a lányának (ez egy külön történet) járták az országot, habzsolták a hazát :)

Beiratkozott öngyógyító tanfolyamokra… gyalogtúrákat szervezett nyugdíjasoknak… be-be nézett parapszichológiai szabadegyetemre … mindenféle könyvet elolvasott Magyarországról… megtanulta használni a számítógépet…

Nyelveket tanult az unokájával… élvezte, hogy ÉL…

2004-ben halt meg egy autóbalesetben…

Befejezésül egy leveléből idéznék:

…”Ne gondold, hogy nem vittem semmire! Dehogy nem!!

Túléltem az összes önmagamat, aki bármiben is megbukott… Tanácsot nem tudok adni, de akár beteg vagy akár egészséges, akár valami másba-újba akarsz fogni, ezekre a mondatokra mindig figyelj oda ! Ha közhelyeknek érzed, emlékeztetlek a magyar nyelv csodálatos és az én tapasztalataim állnak a szavak mögött.

- ne adj halat senkinek- tanítsd meg őket halászni

- légy tisztában a családoddal

- fejleszd magad, érdeklődj, kérdezz

- csináld azt, amit szeretsz

- ismerj meg minden helyet és embert, akit csak lehet

- tudd, hogy magyar vagy

- mindegy, hogy mi tart életben-de higgy valamiben- csináld !

- minél több hibádat ismered el, annál életképesebb vagy

- élvezz minden percet, órát

Szeretettel ölellek alias Gida ”



Ennek a cikknek a folytatása itt jelent meg a blogon szeptember 21.-én

2009. október 15., csütörtök

Véletlenek márpediglen nincsenek

Hiszek abban, hogy ami történik az nem a véletlen műve.
Beszélhetnék karmáról meg sorsról és bármi más megfoghatatlan-felfoghatatlan-láthatatlan intelligenciáról...
Isten Útjairól....és a saját szabad akaratomról...
de inkább elmesélem mi történt az elmúlt 40 napban...

Jelentkeztem cikkírónak a hősnők.hu-ra és a legelső cikkem tettszett pár embernek-ez olyan "fogalmazás órán csillagos ötöst kaptam" érzés volt...
...de, komolyan...az iskolás sikereimet idézte fel...

Aztán itt a blogban írtam a cikk hozzám kapcsolódó részéről...az elvárásaimtól,
a volt családom-nincs családom-on át, az önállóságig...
Megemlítettem hogy gombákat kaptam a gyógyulásom érdekében a "nagyon gazdag" barátnőmtől...amit az elvárásaim miatt nemigazán tudtam értékelni.

Ha hiszed ha nem, két hét elteltével írt egy régi barátnőm egy üzleti lehetőségről ami a ganoderma gombával kapcsolatos.
Elgondolkodtam nagyon...évekig eszembe sem jutott sem a történet sem a gomba...és most ahogy leírtam a történetet-teljesen felkavarva vele a múlt árnyait, a szégyenteljes viselkedésemet-most újra megjelent a ganoderma gomba is, mint lehetőség...
Mennyi ennek az esélye?? És mi az oka??
Mert ugye véletlenek nincsenek... :))

Érdekesség még, hogy "gazdagmami tanfolyamra"járok-on-line vállalkozást, marketinget, honlapkészítést, "számítógép kezelést" tanulok...(olyan dolgokat, amiről eddig fogalmam sem volt, hogy lehet így is pénzt keresni...és persze azt se tudtam, hogy ez technikailag ilyen baromira nehéz...)
Főleg azért tanulok, mert gyes után nem biztos hogy kapkodni fognak utánam a munkahelyek...

...és ehhez az üzlethez kaptam egy honlapot is...csak úgy...mert kértem...
Na... ennek mennyi az esélye??

Én jelnek vettem a történteket és belevágtam az üzletbe egy kis gondolkodás után...
...mert ugyan mit veszíthetek??
Olyan dolgot csinálhatok itthonról amit éppen tanulok...és egy egészséges termékkel, termékcsaláddal lehetőségeket kínálhatok fel másoknak is...

Mit szóltok ehhez??
Szerencse...vagy humbuk?
Belemagyarázás?
Ragaszkodás egy elképzelt szalmaszálhoz?

Mindegy.
Ez itt a reklám helye... nézd meg az oldalt:http://manitacoffee.dxn.hu/

2009. augusztus 9., vasárnap

Vigyori

Három éveske lehetett a nagy fiam, mikor anyósom pakolta ki a terasz korlátjára szellőztetni az összes ágyneműt.
Kis Pocok megkérdezte: Mama, te kinn alszol?